Továbbra is magas a nem teljesítő jelzáloghitel állomány az MNB jelentése szerint.
A bankrendszeri nemteljesítő jelzáloghitel-állomány aránya – a historikusan magas tisztítási ráta ellenére – továbbra is magas. A nemteljesítő lakossági jelzáloghitelállomány a tavaly év végi 808 milliárd forintos szintről 2016 második negyedévének végére 752 milliárd forintra – 20 százalékos arányról 18 százalékra – csökkent, ami azonban továbbra is problémásnak tekinthető. A bankrendszer az első félévben összesen mintegy 55,6 milliárd forint értékű nemteljesítő jelzáloggal fedezett bruttó követelést tisztított ki a mérlegéből. A historikusan magas tisztítási ráta ellenére a nemteljesítő jelzáloghitel-állomány leépítéséhez – a jelenlegi dinamikával számolva – további 5-6 évre lenne szükség.
A jelzáloggal fedezett hitelállomány tisztításához a fedezetérvényesítés számottevő mértékben járult hozzá, amit elsősorban a NET tranzakciók domináltak. 2016 első félévében közel 4600 db fedezeti ingatlan önkéntes vagy kényszerértékesítésére került sor, összesen mintegy 53 milliárd forint – értékesítés során realizált vételár – értékben. Az ingatlanok közel 12 százalékát a fővárosban értékesítették, azonban Pest (12 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg (9 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (8 százalék) és Békés (6 százalék) megyékben is kiemelkedő volt a tranzakciók száma – elsősorban a NET program eredményeként. Ez utóbbi elengedhetetlen szerepet játszott a fedezetérvényesítésben, hiszen a vételre felajánlott ingatlanok kétharmadát a Magyar Állam vásárolta meg.
A jelzálogfedezetek fele olyan régióban található, ahol a tranzakciószámok alig vagy egyáltalán nem növekedtek. A szeptember végi adatok alapján a 2016 márciusi MNB ajánlás hatókörébe tartozó hitelügyletek mögötti fedezetek ötöde Pest megyében, további 12 százaléka pedig Budapesten található. Az ingatlanok regionális és településtípus szerinti megoszlását összevetve az elmúlt egy év ingatlanpiaci tranzakciószámainak változásával vélelmezhető, hogy a fedezetérvényesítéssel történő portfóliótisztítás a jövőben is korlátozott szerepet tölthet be. A dél-alföldi, dél-dunántúli és észak-alföldi – a fedezeti ingatlanok harmadának otthont adó – régiókban a megyei jogú városok ingatlanpiaci forgalma kiemelkedő növekedést mutatott, a többi településtípus esetén azonban mérsékelt növekedés vagy forgalomcsökkenés volt tapasztalható. A közép-magyarországi régió továbbra is előnyös helyzetben van – újdonság viszont, hogy a pest megyei városok ingatlanpiaci likviditása is dinamikusan nő.
Forrás: MNB
Vegye igénybe adósságrendezési szolgáltatásainkat! Ne várjon tovább!